Ez egy remek dolog. Alkotóhely, békés sziget a városban, ahol esténként leginkább porcelántárgyakat lehet festeni, de vannak tematikus "foglalkozások", workshopok is. Én mondjuk egy kríziskommunikációs meet-upon találkoztam először a hellyel, és azonnal megtetszett. Persze, jókora "anyagköltség" van, de az is igaz, hogy az alapanyagok igazán minőségiek, és az odafigyelés sem átlagos. A nyári balatonalmádi táborban valósággal beleszerettem az üvegékszer-készítésbe, és ott hallotam azt is, hogy lesz majd "újrahasznosítás". Ez azt jelenti, hogy az egyéb üveges tanfolyamokon megmaradt színpompás üvegdarabokból annyi ékszert lehet készíteni, amennyi két órába csak belefér. Ez akár 20 darab is lehet... És maga az alapanyag annyira szép, hogy lehetetlen "csúnyát" készíteni. Legfeljebb az üvegnek is vannak ötletei... egy-egy buborék, megfolyó szín, zárvány képében. Ezért aztán mindig meglepetés, mi is fog kikerülni a kemencéből!
Így aztán örömmel lecsaptam a lehetőségre, amikor meghirdették, és a hét egyik legjobb élménye lett. Ezúttal nem vagdostam össze az ujjaimat - hja, a gyakorlat! :-) A rákövetkező héten lehetett menni a "kiégetett", pontosabban összeolvasztott holmikért, amik már nevesített dobozkákban, gondosan összeválogatva várták gazdáikat. Ekkor lehetett az ékszereket "véglegesíteni" is, vagyis felragasztani rájuk a kiegészítő ékszerkellékeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.